Mikor elkezdtem ezt a blogot írni, nekem nem az volt a célom, hogy elkápráztassak mindenkit, gyakorlatilag magamért írom, hogy minden ami a fejemben van és aztán el is készítem, megmaradjon akkor is ha netán a gépemről eltűnik, mert ugye a technika nem mindig megbízható.
Aztán sok ember megtisztelt, hogy idelátogat és megnézi netalán tán el is készíti amit itt talál.
Ennek szívből örülök, jönnek a sok pozitív visszajelzések amit hálásan köszönök.
Aztán jön egy pár hála a jó Istennek kevés aki csak kötekedni jön.
A konyhám lényege a hagyományok megtartása, nem az országos, mert én csak a Szabolcsi hagyományos ételeket írom le.. azt tudom, azon nőttem fel.
Kis történelem a Szabolcsi konyháról, sok idős asszonyt megkérdeztem, de visszamegyek a másod nagyszülőmhöz, mivel nem ismertem a nagymamámat,a nagypapát meg még apukám sem ismerte, mert odamaradt a háborúba.. szóval nagymamám testvére volt a nagyi nekünk, a Bözsi mama, még apu is szinte azt tekintette anyjának, azért írok főleg apuról, mert anyu az Tolna megyében született...de mikor férjhez ment apuhoz akkor ide költöztek és gyakorlatilag csak a Szabolcsi kajákra emlékszik.
Amit még nagyon fontosnak tartok leírni nem tévesztendő össze se Szatmár sem pedig Bereggel a Szabolcsi étel, hiába egy megye, de ez 3 külön tájegység, mindenhol másképpen készítik az ételeket, én konkrétan Szabolcs közepén éltem Kisvárdán 38 éves koromig, most pedig már 11 éve Kisvárda mellett egy faluban 6 km a város, gyakorlatilag sok minden köt oda, de imádok vidéken élni ezen a hatalmas portán, a csodálatos kertbe, amiben mindent megtermelek amire nekünk szükségünk van, és pont ezért én minimális dolgot vásárolok a boltban.. konkrétan só, olaj, cukor, ecet, a lisztet egy malomból rendelem, minden mást magamnak készítek.. tisztálkodási dolgokhoz csak a papír félét veszem a többit azt is készítem magamnak, de vissza a lényeghez.
Vegyük a legismertebb Szabolcsi ételt a töltött káposztát, nem receptet írok csak a történetét, az mindig úgy készült mi van a háznál, hát káposzta volt a kertben, télen meg savanyítva, de tettek el torma levelet a régiek üvegekbe, nekem már könnyebb , mert van fagyasztó ... mi volt még általában? sonka, a padon szalonna, ünnep napokon meg hús... tehát a töltött káposzta nem a húsról szólt soha... a szegényebb családok pedig, mint én is szeretem kukorica darával csinálták, mert az mindig is volt minden háznál, ma már könnyebb a dolgunk mert lehet darálva kapni húst, de az igazi az ha vágjuk késsel apróra a húst, ja és még valami, régen nem szerették a csirkemellet az általában jó volt a káposztába, azt is vágva tették bele... a hús és a rizs vagy dara aránya 1/1... így az igazi és így az ízletes... persze nem feledkezünk meg a paradicsomról sem.. és legfőképpen arról, hogy nem főzzük agyon.. max 30 perc és utána beszoktuk bugyolálni 10-15 percre.. ez a lényege.
Van még egy másik nagyon tipikusan Szabolcsi étel:
Káposztás paszuly leves: ennek is az egyik legnagyobb érdeme, hogy egy tál étel, ezt a nagyszülők azért szerették készíteni, mert szinte csak minden bele kell rakni aztán hagy főjön, nem kell ezt sem agyon dumálni... először a bab meg a hús mikor ezek megfőttek bele a káposzta majd rántás...de olvastam már olyan kacifántos leírást, hogy aki elolvasta annak tuti nem volt kedve elkészíteni, pedig ezek pont azért jók, mert a legegyszerűbb ételek.. és nem a bonyolultság a fontos benne.
Van a törtpaszuly, ennek is van története, ezt sem lehet olyan nagyon flancosan elkészíteni, ugye bab minden kertben termett, megfőzték, de úgy hogy az értékes leve ne menjen kárba abba mindig főtt egy zöldséges bableves csipetkével... a babot a nagyszülők csak krumpli törővel törték, nekem már ez is könnyebb, mert botmixerrel szoktam...a jobbmódu családok nem tettek hozzá semmit, de ahol sokan voltak a családban azok pár szem krumplit raktak bele attól tartalmasabb lett... nekem mindig van babom bőven és én nem teszek hozzá... mivel azt olyan napokon esszük főleg amit hústalannak tartunk, ezért csak hagymás zsírt eszünk vele...
Sorolhatnám az ételeket, de ezek voltak azok amelyek általában mindig vita tárgyát képezték ahol meglátták.
Van sok olyan recept a blogon ami már nem is annyira hagyományos, de mind egytől egyig kipróbált és én csak azt teszem közzé amit merek ajánlani mindenkinek.
Magamról még pár mondat.
Fiatal lányként sosem főztem, én olyan fiús lány voltam inkább apunak segítettem az udvaron, mint a konyha közelébe menjek, azt anyu mindig elintézte.
Nálunk minden nap volt főtt étel, ezt apukám megkövetelte, vasárnap pedig húsleves, nálam a mai napig pontosan így van.
Mikor férjhez jöttem a páromhoz, megvettem egy szakácskönyvet és elkezdtem a saját konyhámat vezetni, hát voltak kudarcok, például megfőztem a finom zöldséges bablevest, de mikor készen lett akkor vettem észre tele van zsizsikkel, ment a lefolyóba az egész.
Volt hogy leégett a rántás, kifutott a tej, na az napi szinten, emlékszem már vendéglátóztunk, és mi ott is laktunk.. reggel jött az alkalmazott csaj nyitni én meg leírtam neki, hogy hozasson valakivel egy liter tejet és forralja már fel mire Endre felébred, na reggel én mentem ki elsőnek, kérdem forraltál tejet, "ja már a 3-ik liter, meg sikáltam a gázodat is egész reggel, mert mindig jött vendég és elfelejtettem".. na ezeken csak jókat nevettünk.
De volt olyan, hogy én dolgoztam és közbe főztem is.. a konyha meg a kiszolgáló pult között volt egy kis ablak ott láttam ha jött vendég, kimentem és a kaja meg ott maradt, na annak annyi is volt, mert elkezdtem beszélgetni és leégett, ment a lábassal együtt ki, szóval bakiktól én sem voltam mentes.
Ezekre jó vissza emlékezni, ma már azért nem nagyon fordulnak elő ilyenek.. igaz a tej még mindig mumus, azt az ember szokta kifuttatni még akkor is ha mellette áll.
Mikor 10 éve kiköltöztünk vidékre én eleinte teljesen el voltam veszve, mert addig egész életemben emberek között voltam, aztán szinte egyik napról a másikra kezdtem nagyon megszeretni, majd mikor már művelni kezdtem a kertemet, ami ugyan nekem nem nagy gond, mert az első szakmám zöldségtermesztő kertész, de van vendéglátó üzletvezető, taxis vizsgám is.. PÁV II. vizsgával.
Ja a kert, szóval nagyon megszerettem, főleg azt, hogy vegyszermentes minden, aztán amit megtermelek azt el is kell rakni, de tartósító nélkül.
Nálam fontos, hogy egészséges legyen az étel ami az asztalra kerül !!!
Remélem nem untattam senkit, de úgy éreztem ezeket le kell írnom.
Hálás köszönet mindenkinek aki veszi a fáradtságot, hogy elolvassa kis irományomat.
Üdv. Vali