Nem túl régen foglalkozok vele, de sok információt begyűjtöttem a régi öregektől.
Ami nagyon fontos, mi nem tartunk csak őshonos fajtákat, ezek a legellenállóbb fajták, ezeket nem kell oltani, nem kell tápozni, a minden napi étkezést a kapirgálás lehetőségét és a zöldet szükséges nekik biztosítani.
Sokszor kérdezik tőlem mit csinálok különlegeset velük, ki merem jelenteni semmit. Mikor kikelnek a kicsik rögtön darát kapnak, naponta felváltva friss házi túró, és főtt tojást, kb 2-3 hetes korba már főtt rizst is adok nekik 4 hetesen már saláta levelet, tyúkhúrt szedek azt is megkapják.
Tartok őshonos tyúkokat, kendermagos, fogoly színű, és Erdélyi kopasz nyakút kendermagos színbe. Parlagi bronz pulykát, és parlagi gyöngytyúkot is.
A pulyka elég kényes jószág, de igyekszek mindent elolvasni róluk, volt év amikor szinte mind elpusztult, de volt amikor nagyon szép állományt tudtam felnevelni, nem tudom megmondani miért sikerült egyik és miért nem a másik.
A gyöngy aprónép a legigénytelenebb, ezek kicsinek olyanok mint a kis egerek, szaladgálnak nagyon elevenek, és nagyon jópofák.
Nálam soha nem kapnak felnőtt korba sem tápot, és például most december végét írjuk és a 20 tyúktól minden nap bejön 8-10 tojás, de volt a múlt héten olyan nap mikor 14 tojás volt.
az idén a kicsik ősztől kapnak a vizükbe pár csepp Bérest. Nagyon jó nekik, sokkal jobb az étvágyuk,és pótolja az ásványi anyagokat számukra.
Ilyenkor még jön nekik minden nap a kertből zöld, sok kelkáposzta és kelbimbó került vetésre éppen miattuk. Tavasszal mikor nekem már nincs semmi amit a kertből tudnék adni akkor megveszek minden napra egy fej káposztát a piacon, azt adom eléjük.
Most mutatok pár képet róluk.
